A 18. század óta ismerik el külön fajtaként. Gazdáját rajongásig szereti, mindig a közelében szeretne lenni. Jellemző rájuk a makacsság, ezért nagyon fontos nevelésükben a határozottság és a következetesség. Rendkívül intelligens, energikus, betegségektől mentes fajta.
Mint a legtöbb terrier, a Foxterrier eredete is Angliába nyúlik vissza. A mai napig nincs hiteles adat, hogy milyen régre eredeztethető. Ami bizonyos, Angliában már a középkorban kotorékoztak hasonló kutyákkal. Az 1800-as évek elején jelentek meg a mai egyedek ősei, melynél még a fekete szín dominált kevés sárga jeggyel. Csak később lett a fehér a domináns szín, mivel így vadászaton könnyedén megkülönböztették a dúvad színétől. Ez időben a „foxi” kizárólag vadászati célt szolgált, csak a vadászok ismerték fel értékeit. Csaknem biztonsággal állítható, hogy a fajta kialakulásában részt vett az óangol durva szőrű terrier. A bullterriert valószínűleg szintén bevonták a tenyésztésbe, s ez a típus vezetett a két szőrminőség kialakulásához. Kiállításokon legelőször 1862-ben Birmingham-ben jelent meg a fajta simaszőrű változata. A drótszőrű csak 10 évvel később, szintén Birmingham-ben mutatkozott be.
Alapvetően egy masszív egészséges fajta. Öröklődő betegségek nagyon ritkán fordulnak elő nála. Ideális tartási körülmények között akár 13 évnél is tovább boldogíthat bennünket foxi kutyuskánk. Izgő-mozgó vadászkutyaként legnagyobb ellenségei az ízületi betegségek lehetnek. Idősebb korban előforduló betegség náluk a szürkehályog. A legfontosabb kiemelni azonban, hogy sokszor saját maguk hevessége okoz balesetet: tépett, vágott, szúrt seb képében. Kiemelendő, hogy terrierként a végsőkig elszánt éppen ezért, ha forró napsütésben történő játékról van szó, érdemes figyelni ne hevüljön túl.
A foxi imád enni, bármit és bármennyit képes felfalni, amit csak elé tesznek. Emiatt a táplálék mennyiségét igencsak ellenőrizni kell, különben könnyen elhízhat. Fiatalon nagyon sok energiát ad le az élénk játék és rohangálás során, ezért a kiváló minőségű táp nagyon fontos a megfelelő tápanyagbevitel szempontjából.
A sima szőrű foxterrier szőrzetápolási igénye nem nagy, elég hetente egyszer átkefélni egy erős sörtekefével. A vedlési időszakban az elhalt és kilazult szőrszálakat egy gumis kopókesztyűvel lehet a legkönnyebben eltávolítani. Ha farok hátsó oldalán túl hosszúra nő a szőr, lehet rövidebbre nyírni.
foxterrier tenyésztő
